Éles lövészet

49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet

a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről

(Éles lövészet)

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendelem el:

A lőterekre vonatkozó szabályok

1. § (1) Polgári rendeltetésű lőtér (a továbbiakban: lőtér) üzemeltetése a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett, illetve bejegyzett sportegyesületnek, gazdálkodó szervezetnek, valamint az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező vállalkozás fióktelepének engedélyezhető.

(2) Lőtér üzemeltetését a lőtér helye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a Budapesti Rendőrfőkapitányság igazgatásrendészeti szolgálati ágba tartozó osztálya (a továbbiakban: BRFK) engedélyezi.

(3) A lőtérszabályzat jóváhagyása a lőtér helye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a BRFK hatáskörébe tartozik.

(4) A hatóság a lőtér-üzemeltetési engedélyt (a továbbiakban: üzemeltetési engedély) akkor adja ki, ha a kérelmező a lőtér üzemeltetéséhez szükséges jogszabályokban előírt követelményeket biztosította, lőtérszabályzattal rendelkezik, és a lőtér üzemeltetésére - mint veszélyes üzemre - felelősségbiztosítást kötött.

(5) Védett természeti területen lőtér üzemeltetése nem engedélyezhető.

(6) A lőtér meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza.

2. § (1) Az üzemeltetési engedély iránti kérelemnek a 2. számú mellékletben foglaltakat kell tartalmaznia.

(2) Tereplőtér üzemeltetésének engedélyezésére irányuló eljárásban az eljáró hatóságnak be kell szereznie

a) az illetékes határőrizeti szerv hozzájárulását, ha a tereplőtér az államhatártól számított 10 km távolságon belül létesül,

b) az érintett fegyveres szerv hozzájárulását, ha a tereplőtér fegyveres szerv lőterétől számított 10 km távolságon belül létesül,

c) a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság hozzájárulását, ha a tereplőtér repülőtértől számított 2 km távolságon belül létesül.

3. § (1) A lőtér veszélyességi területét igazságügyi fegyverszakértő szakvéleménye alapján a lőtérszabályzatban kell meghatározni. Az igazságügyi fegyverszakértő véleményét az üzemeltetési engedély iránti kérelemhez kell csatolni.

(2) A lőtérszabályzatnak a 3. számú mellékletben foglaltakat kell tartalmaznia.

(3) A lőtér üzemeltetése nem sértheti, illetve nem veszélyeztetheti

a) az emberek és állatok életét, testi épségét, egészségét,

b) az emberek vagyonát,

c) a természeti és az épített környezetet.

(4) A lőtéren csak olyan lőfegyverrel és lőszerrel szabad lőni, illetve a lőfegyvert olyan célra szabad használni, amelyet a lőtérszabályzat megenged. A lőtérszabályzatban a lövészet időtartama korlátozható, a lövészetre használható lőfegyver jellegét, kategóriáját és a lőszer fajtáját, típusát a természeti és az épített környezetre tekintettel kell megállapítani.

(5) Az üzemeltetési engedély visszavonásig érvényes.

4. § Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező köteles

a) az üzemeltetési engedélyt és a lőtérszabályzatot jól látható helyen kell kifüggeszteni, a tereplőtéren a lövészet időtartama alatt, az épített lőtéren állandóan;

b) a lőtér használatakor a lőtérszabályzatban foglaltakat betartani és betartatni;

c) a lőtér karbantartásáról gondoskodni;

d) az üzemeltetési engedélyben szereplő adatok megváltozását 3 munkanapon belül bejelenteni az engedélyező hatóságnak.

5. § (1) Lövészetet olyan személy vezethet, aki megfelel a biztonsági követelményeknek és lövészetvezetői vizsgát tett, vagy első osztályú minősítéssel rendelkező versenyző, vagy lövészedzői, lövész-szakedzői képesítése, vagy lövészverseny-bírói minősítése van.

(2) Lövészetvezetői vizsga az országos sportlövő szakszövetség által kijelölt versenybírói bizottság előtt tehető.

(3) A lövészetvezető nem felel meg a biztonsági követelményeknek, ha

a) állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) X. fejezet], emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. XII. fejezet I. cím 166-168. §, 170. § (2)-(5) bekezdés, 171. § III. cím, 174. §, 175/B. §], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. XIV. fejezet II. cím 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatalos személy elleni bűncselekmények [Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), a Btk. 263/A. §-ának (5) bekezdésében meghatározott - a különös visszaesés szempontjából a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűncselekményhez hasonló - bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 266/A. §), állatkínzás (Btk. 266/B. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal (Btk. 282. §) vagy vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. XVIII. fejezet 316-324. §, 326. és 327. §) elkövetése miatt elítélték, illetőleg vele szemben intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig;

b) bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt elítélték, illetve, ha vele szemben bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig;

c) ellene az a) vagy b) pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás folyik.

(4) A lövészetvezetőnek rendelkezni kell a lőtér helye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a BRFK által - a (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzése alapján - kiadott igazolással. Az igazolás kiadását az üzemeltetési engedéllyel rendelkezőnek kell kezdeményeznie.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott igazolás kiadásához a rendőrkapitányság, Budapesten a BRFK a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 19. §-ának a) pontja és 29. §-ának b) pontja alapján jogosult a bűnügyi nyilvántartás adatainak megismerésére.

6. § Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező köteles lőtérnaplót vezetni a lövészetek időpontjáról, időtartamáról, a használt fegyverek fajtájáról, típusáról, jellegéről, valamint tűzfegyver esetében kategóriájának betűjeléről is. A lőtérnaplót az utolsó bejegyzés napjától számított 5 évig meg kell őrizni.

7. § (1) Lőfegyverrel tartott lövészeten - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - csak lőfegyver tartására jogosult személy vehet részt.

(2) A lőfegyver megszerzéséhez szükséges tanfolyam, illetve lőgyakorlatot is magába foglaló szakképzés keretében tartott lövészet során kizárólag az üzemeltetési engedéllyel rendelkező által tartott lőfegyver használható.

(3) A lőfegyver forgalmazására engedéllyel rendelkező személy jogosult lövészeten a készletében lévő lőfegyverrel próbalövést leadni, a lőfegyvert belőni.

8. § (1) A lőtereken a jogszabályban és a lőtérszabályzatban meghatározott kötelezettségek betartását a Rendőrség ellenőrzi.

(2) Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező köteles az ellenőrzést lehetővé tenni, az ellenőrzést végző rendőrt a lőtér területére beengedni, részére a szükséges tájékoztatást, felvilágosítást megadni.

(3) Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni és azt az ellenőrzés napjától számított 5 munkanapon belül az ellenőrzött, illetve az üzemeltetési engedéllyel rendelkező személlyel ismertetni kell.

9. § Az életet, testi épséget, egészséget, illetve vagyonbiztonságot sértő vagy veszélyeztető lövészet megkezdését, folytatását a Rendőrség megtiltja.

A fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelmények

10. § (1) A lőfegyver tartásához előírt vizsgát a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságon kell letenni.

(2) A vizsgára írásban kell jelentkezni, a jelentkező köteles megjelölni, hogy milyen jellegű lőfegyverre, illetve lőfegyverekre kíván vizsgát tenni. A vizsgára jelentkezésnek nem feltétele a lőfegyver megszerzésére és tartására irányuló kérelem benyújtása.

(3) A vizsgára jelentkezőt tájékoztatni kell az elméleti és gyakorlati vizsga helyéről, időpontjáról, és biztosítani kell számára a vizsgadíj befizetéséhez szükséges utalványt. Vizsgára csak az a jelentkező bocsátható, aki a vizsgadíjat befizette, és az igazolószelvényt bemutatta.

(4) Az elméleti vizsgarész írásbeli tesztből és szóbeli vizsgából áll. Lőgyakorlatot csak üzemeltetési engedéllyel rendelkező lőtéren lehet tartani. A vizsgázó lőgyakorlata akkor minősíthető megfelelőnek, ha a lőfegyver kezelését, használatának szabályait a gyakorlatban helyesen és biztonságosan alkalmazza. Sikeres vizsgának minden vizsgarész eredményes teljesítése minősül.

(5) Sikertelen vizsga esetén a sikertelen vizsga napjától számított egy éven belül biztosítani kell a vizsga megismétlésének lehetőségét. A vizsga megismétlésére a sikertelen vizsga napján nem kerülhet sor. Az eredményes részvizsgákat nem kell megismételni.

(6) A vizsgákról hitelesített nyilvántartókönyvet kell vezetni, melyben fel kell tüntetni a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, a vizsga időpontját, típusát (huzagolatlan vagy huzagolt csövű hosszú lőfegyver vagy rövid lőfegyver), eredményét, a vizsgabizonyítvány sorszámát, valamint a vizsgázónak a vizsgabizonyítvány átvételét igazoló, és a vizsgabizottság elnökének aláírását.

11. § (1) A vizsgán a lőfegyver szerkezetére, működésére, kezelésére, megszerzésére, tartására, átadására, használatára, viselésére vonatkozó, a 4. számú mellékletben foglalt ismeretekről elméleti vizsga keretében kell számot adni, és lőtéren eredményes lőgyakorlatot kell végrehajtani.

(2) Az elméleti ismereteket igazoltnak kell tekinteni, ha

a) a kérelmező igazságügyi fegyverszakértő,

b) a kérelmezőnek puskaművesi vagy fegyvermesteri, fegyverműszerész szakvizsgája van,

c) a vadászlőfegyver megszerzését és tartását kérelmező vadászat és vadgazdálkodásból legalább középfokú végzettséggel rendelkezik,

d) a kérelmező érvényes mezőőri szolgálati igazolvánnyal rendelkezik.

A lőfegyverek hatósági tárolásának, bevonásának, értékesítésének, megsemmisítésének szabályai

12. § (1) A lőfegyvertartási engedély - ideértve az európai lőfegyvertartási engedélyt is - visszavonása esetén az engedéllyel együtt 3 munkanapon belül, azonnali végrehajtás esetén haladéktalanul át kell adni az engedély szerinti lőfegyvert és a hozzá tartozó lőszert (töltényt) az engedély visszavonását elrendelő hatóságnak.

(2) A lőfegyvertartási engedélyt visszavonó hatóság az átvett lőfegyver, lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül köteles intézkedni.

(3) A lőfegyver, lőszer (töltény) hatósági tárolásának díját a lőfegyver, lőszer (töltény) tulajdonosának (a továbbiakban: tulajdonos) a lőfegyvertartási engedély visszavonását elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kell megfizetnie.

13. § A lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy halála vagy a szervezet megszűnése esetén a lőfegyvert, lőszert (töltényt) az azokat birtokoló személy köteles a Rendőrséghez haladéktalanul bejelenteni, és az őrzésről a Rendőrség kiérkezéséig gondoskodni. A bejelentett lőfegyver átvételére és tárolására a Rendőrség intézkedik.

14. § (1) A tulajdonos az engedély visszavonásától számított 180 napon belül - az addig felmerült tárolási és karbantartási díj megfizetése mellett - kérheti a lőfegyver, lőszer (töltény) lőfegyver-kereskedőnél történő értékesítését, vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek, szervezetnek történő elidegenítését, kezdeményezheti annak hatástalanítását, megsemmisítését vagy érték nélküli leadását.

(2) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a tulajdonos nem élt az (1) bekezdésben meghatározott lehetőséggel, a Rendőrség a tárolt lőfegyvert, lőszert (töltényt) megsemmisítheti, vagy kereskedelmi szakértői értékbecslést követően lőfegyver-kereskedőnek átadhatja értékesítésre. A fegyver, lőszer (töltény) értékesítéséből származó összeget - a felmerült költségek levonása után - a tulajdonos részére ki kell fizetni.

(3) A lőfegyver, lőszer (töltény) értékesítését határozatban kell elrendelni.

15. § (1) A talált lőfegyvert, lőszert (töltényt) a Rendőrségnél haladéktalanul be kell jelenteni. A lőfegyver, lőszer (töltény) átvételéről a Rendőrség jegyzőkönyvet vesz fel. A Rendőrség a lőfegyver azonosító adatai alapján az országos lőfegyver-nyilvántartásban és a körözési nyilvántartásban végzett ellenőrzés eredményétől függően megteszi a szükséges intézkedést.

(2) A lőfegyver, lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül intézkedni kell.

(3) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap eltelt, és az arra jogosult a lőfegyvert, lőszert (töltényt) a Rendőrségtől nem vette át, a 14. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

16. § (1) A lőfegyver, lőszer (töltény) megsemmisítését határozatban kell elrendelni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A megsemmisítést fegyvermester hajtja végre.

(2) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a rendőrségi tárolás, a szakértői értékbecslés és a megsemmisítés költségeit a tulajdonos viseli.

17. § (1) Az egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal nem rendelkező tűzfegyver tartására irányuló kérelem benyújtása esetén a kérelemmel együtt át kell adni a tűzfegyvert az engedély kiadására jogosult hatóságnak.

(2) Az (1) bekezdésben említett tűzfegyvert a Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Kft. (a továbbiakban: Vizsgáló) a tűzfegyver tartását engedélyező hatóság közreműködésével azonosítási számmal látja el.

(3) Az engedélyt kiadó hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározottak szerint átadott tűzfegyver tárolásáért, a Vizsgálóhoz történő szállításáért, illetőleg a Vizsgálótól a hatósághoz történő szállításáért a tűzfegyver tulajdonosát díjfizetési kötelezettség nem terheli.

18. § (1) A lőfegyver-kereskedő engedélyének visszavonása, vagy a lőfegyver-kereskedő halálának, illetőleg szervezet esetén a megszűnés bejelentését követően az engedélyt kiadó hatóság haladéktalanul intézkedik a fegyver, lőszer (töltény) helyszínen történő zárolására.

(2) A zárolás költségét a visszavont engedélyben feltüntetett lőfegyver-kereskedő vagy annak jogutódja, örököse köteles megfizetni.

(3) A zárolás megkezdésétől számított 180 napon belül az engedély visszavonása esetén a lőfegyver, lőszer (töltény) tulajdonosa, a lőfegyver-kereskedő halála, illetőleg szervezet megszűnése esetén az örökös, illetve a jogutód kérheti a lőfegyver, lőszer (töltény) lőfegyver-kereskedőnél történő értékesítését vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek, szervezetnek történő elidegenítését; kezdeményezheti annak hatástalanítását, megsemmisítését vagy érték nélküli leadását.

(4) Ha a zárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a jogosult nem élt a (3) bekezdésben meghatározott lehetőséggel, a 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, rendelkezéseit az elsőfokú határozattal el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

1. számú melléklet a 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelethez

A lőtér meghatározása

1. Lőtér az a terület (építmény), amelyen kis- és nagykaliberű golyós, marok vagy sörétes lőfegyverekkel (futóvad, korongvadász, trap, skeet) kiképző-, edző- és versenyszerű lövészetet lehet végrehajtani.

2. A lőtér lehet:

2.1. ideiglenes jellegű tereplőtér,

2.2. állandó jellegű tereplőtér,

2.3. épített lőtér.

3. A lőtér részei:

3.1. Veszélyességi terület, amely felé a lövők a lövéseiket leadják. A veszélyességi terület határa a lövedék röptávolságával egyezik, amelyet a szükséghez mérten zászlókkal, figyelmeztető táblákkal kell megjelölni. Ha a veszélyességi területet utak, ösvények szelik át, vagy az bármilyen módon megközelíthető, a lövészet időtartamára biztonsági őröket kell felállítani. Amennyiben a lőtér folyó vagy tó partján épült, a veszélyességi terület határát a vízen bójákkal kell megjelölni.

3.2. Lőállás (tüzelőállás) az, ahonnan a lövő lövéseit leadja.

3.3. Jelzőállás céljára minden lőtávolsághoz teljes biztonságot nyújtó fedezéket kell létesíteni. A lőtereken a lőállástól a jelzőállásig a jelzők, közreműködők részére teljes biztonságot nyújtó utat kell létesíteni, hogy a lövészet tartama alatt is veszélymentesen lehessen közlekedni.

3.4. Bírói terület. A versenyek időtartamára a lőállások mögött megfelelő területet kell biztosítani a versenybírók és a versenyen közreműködők részére. Ezt a területet korláttal vagy kötélkordonnal kell a nézőtértől elválasztani.

3.5. Nézőtér a bírói terület mögött a nézők rendelkezésére kijelölt hely.

4. Lőtéri berendezések: a jelző zászlók (kb. 1,20 m-es rúdon 70x45 cm méretű vörös színű zászló), bóják, figyelmeztető-, eredmény-, közlő- és céltáblák, jelzőtárcsa, fegyverállvány, távközlő eszközök, gépállások, elsősegély készlet, kordon, asztalok, székek.

5. Lőteret kiszolgáló épületek: a lőfegyver-, lőszertárolóhelyek, az irodák, a lőfegyverjavító műhelyek, az öltözők, a pihenőszobák.

2. számú melléklet a 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelethez

A lőtér üzemeltetésére jogosító engedély iránti kérelem tartalma

A lőtér üzemeltetésére jogosító engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező személyi (magánvállalkozó) adatait (vállalkozói igazolvány számát);

b) a lőtér használatát kérelmező szerv megnevezését és címét (cégbírósági bejegyzést);

c) a lőtér fekvését (elhelyezését) pontos címét, (helyrajzi számát), a lőtér alaprajzát, a szomszédos földrészleteket tartalmazó helyszínrajzot;

d) a lőtér 1. számú melléklet szerinti meghatározását:

e) annak megjelölését, hogy a lőtéren milyen jellegű, kaliberjelű és kategóriába tartozó lőfegyvert vagy muzeális fegyvert, és milyen célra (futóvad, korongvadász, skeet, trap lövészet) kívánnak használni.

3. számú melléklet a 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelethez

Lőtérszabályzat

1. A lőtéren kizárólag ............................................................. jellegű, ...................... kaliberjelű és ....................................... kategóriájú lőfegyverrel, lőszerrel, illetve muzeális fegyverrel folytatható lövészet.

2. A lőtéren ...................................... lőállás használható.

3. Tereplőtereken a lövészet ideje alatt a golyófogókon (koronglövő lőtereken a veszélyességi terület határán) piros zászlót (bóját) kell elhelyezni, ezenkívül a veszélyeztetett területeken biztonsági őröket kell felállítani.

4. Lövészetet csak lövészetvezető jelenlétében szabad végrehajtani.

5. A lőtéren tartózkodók a lövészetvezető (lőtérvezető) utasításait kötelesek betartani.

6. Lőtérre lőfegyvert csak nyitott zárdugattyúval (billenőcsövű lőfegyvert megtörve) ürített állapotban szabad bevinni.

7. Lőfegyvert csak a kijelölt helyen (puskaállványon, asztalon) szabad tartani. Lőfegyvert, lőszert másnak átadni vagy lőállásban őrizetlenül hagyni tilos!

8. A lőállásban csak a lövők és a lövészetvezető (versenybírók) tartózkodhatnak.

9. Lőtéren kizárólag a kihelyezett célra vagy céltáblára, illetve fegyverpróba esetén a mögötte lévő golyófogóba szabad lőni.

10. Meghibásodott vagy eldugult lőfegyverből lövést leadni tilos! Töltési, ürítési vagy egyéb akadályt azonnal jelenteni kell a lövészetvezetőnek. Meghibásodott lőfegyvert csak a lövészetvezetőnek (versenybírónak) szabad átadni. Az átadásnál közölni kell a lőfegyver töltött vagy töltetlen állapotát.

11. A lőállások elé menni csak lövészetvezető előzetes engedélyével szabad!

12. A jelzőállásban kizárólag a lövészetvezető által kijelölt személyek tartózkodhatnak.

13. A lőtéren kizárólag a kijelölt úton szabad közlekedni.

14. A jelzőállásból csak a lövészetvezető utasítására, jelzésére szabad kijönni, a lőfegyvert vagy lőszert a célhoz kivinni tilos!

15. A lőfegyver karbantartását csak a kijelölt helyen szabad végezni. Helyszíni javítást (alkatrészek cseréje stb.) csak az arra jogosult végezhet.

16. A lövészetvezető azokat a lövőket, akik a biztonsági szabályokat nem tartják be, köteles kizárni a lövészetből. A lőtéren nem tartózkodhat olyan személy, aki szeszes italtól befolyásolt állapotú, illetve szervezetében kábítószer vagy pszichotróp anyag van.

17. Lövészetek alkalmával a lőtéren elsősegély készletet kell tartani. A lőfegyverrel okozott balesetet a baleset helye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz haladéktalanul be kell jelenteni.

18. Az elhasznált lőszer mennyiségéről kimutatást kell vezetni.

A lőtér üzemben tartójának neve: ................................................................

4. számú melléklet a 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelethez

Fegyverismereti vizsgakérdések

1. A lőfegyverismeret fontossága és a megszerzési engedély érvényességének ideje.

2. A tűzfegyver fogalma és a fegyvertartási engedély érvényességének ideje.

3. A lőszer fogalma. Milyen lőfegyvert nem lehet forgalmazni és tartani?

4. A lőfegyver megszerzésére és tartására ki kaphat engedélyt?

5. Hol, hogyan kell a lőfegyvert és a lőszert tárolni?

6. Sorolja fel a tűzfegyver fődarabokat. Mi a szemrevételezési és vizsgálati tanúsítvány?

7. Mikor nem lehet a lőfegyvert szállítani, viselni, használni?

8. A lőfegyverek szállításának szabályai.

9. Mi a teendője, ha lőfegyverét - megszerzésére jogosultnak vagy forgalmazónak - eladta?

10. A lőfegyver használata esetén milyen okmányokat kell az engedélyesnek magánál tartani?

11. Hatósági ellenőrzéskor mi a kötelessége a lőfegyver tulajdonosának?

12. Kinek adható és kinek engedhető át a lőfegyver?

13. Mikor kell a lőfegyvert a vizsgálatra kijelölt szervezetnek bemutatni?

14. Mi a teendője, ha lőfegyverét, megszerzési engedélyét vagy fegyvertartási engedélyét elvesztette?

15. Milyen adatok megváltozását kell a rendőrhatóságnak bejelenteni?

Huzagolatlan csövű hosszú (sörétes) lőfegyverismeret:

16. A sörétes lőfegyvert milyen célra szabad használni?

17. Sörétes lőfegyverek csoportosítása rendszerük és csőelrendezésük szerint.

18. Sorolja fel a leggyakrabban használatos sörétes kalibereket. Mi a kaliber?

19. Sörétes lőfegyver fő részei és rendeltetésük.

20. A sörétes lőfegyver hatásos lőtávolsága és a sörétméret közötti összefüggés.

21. A sörétes lőfegyver használatának biztonsági távolsága. Befolyásolja-e a kaliber?

22. A sörétes lőszerek csoportosítása. Mit jelent a 16/70, 12/76 és 20/65 kaliberjel?

23. A sörétes lőszer részei és azok rendeltetése. Mi a gyöngygolyó és mire használható?

24. Mikor szabad a sörétes lőfegyvert megtölteni és mikor köteles üríteni?

25. Hogyan kell a sörétes lőfegyvert tűzkész állapotba hozni, üríteni?

26. A sörétes lőfegyver hordmódja. A cserélhető csövű lőfegyvereket milyen egyedi azonosítóval kell ellátni?

27. A sörétes lőfegyverből milyen szögben szabad lövéseket leadni (léniázás, zsákolás)?

28. Mikor kell megkülönböztetett figyelemmel lenni a lövés leadására?

29. A lőfegyver meghibásodása esetén mi a teendő, kinek adható át javítás céljára?

30. Lőfegyver használatából eredő baleset esetén mi a teendő, mely szerveket kell értesíteni?

31. Sörétes lőfegyver jellemzői (szerkezet, lövedék, hatótávolság).

A huzagolt csövű hosszú (golyós) lőfegyverismeret:

32. A golyós lőfegyvert milyen célra szabad használni?

33. A golyós lőfegyverek csoportosítása cső és töltési rendszerük szerint.

34. Milyen töltési rendszerű golyós lőfegyvereket ismer?

35. A golyós lőfegyverek tárrendszerei. A golyós lőfegyver csövének jellemzése.

36. A golyós lőfegyverek fő részei, az elsütő és biztosító szerkezet rendeltetése, működése.

37. A golyós lőfegyverek hatásos lőtávolsága. Milyen messzire repülhet el a lövedék?

38. A golyós lőfegyverek csoportosítása, hüvelyük és lövedéktípusuk szerint.

39. A golyós lőszer részei. Van-e tiltott lövedéktípus?

40. Mit jelöl a 8x57; 7x64; 30-06, 22 Hornet meghatározás?

41. A golyós lőfegyver kaliberének mérése. Mivel foglalkozik a célballisztika?

42. A golyós lőfegyverből történő lövés leadásának szabályai. Mi a külballisztika?

43. Hogyan kell a golyós lőfegyvert tűzkész állapotba hozni? Mi a gyorsító szerepe?

44. A lőfegyverek karbantartásának szabályai, eszközei. Mi a belballisztika?

Marok (rövid) lőfegyverismeret:

45. Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver működési elvét, hatásadatait.

46. Ismertesse a pisztolylőszerek részeit.

47. Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver fő részeit, azok rendeltetését.

48. Ismertesse a maroklőfegyver töltésének, ürítésének szabályait.

49. Ismertesse a lőfegyver megvizsgálásának - ellenőrzésének - módját.

50. Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver hatásos lőtávolságát, hatásmódját.

51. Sorolja fel az önvédelmi lőfegyverek használata során előforduló leggyakoribb akadályokat és azok elhárításának módját.

52. Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver karbantartásának szabályait, a karbantartás eszközeit és módját.

53. Ismertesse az önvédelmi lőfegyver viselésére vonatkozó szabályokat.

54. Ismertesse az önvédelmi lőfegyver és lőszer tárolására vonatkozó szabályokat.

55. Az öntöltő maroklőfegyver részleges szét- és összeszerelésének végrehajtása.

56. Az önvédelmi lőfegyver töltésének és ürítésének végrehajtása.

57. Mi a jogos védelem? Ismertesse gyakorlati példával.

58. Mi a végszükség? Használható-e az önvédelmi lőfegyver végszükségben?

A fegyverismereti és jártassági vizsgán a vizsgabizottság tagjai a fentieken kívül további olyan jogszabály- és fegyverismereti kérdéseket is feltehetnek, amelynek ismerete a vizsgázótól elvárható.

Éles lövészet Pontlövő Kft. Budapest, XI kerület, Repülőtéri út 6. (volt vasvári laktanya)